HTML

Aranyérről

A lakosságnak akár 40%-át is érintheti az aranyeresség életének valamely szakaszában, tehát igazi népbetegség. Civilizációs ártalomnak is tekinthetjük, kialakulása ugyanis összefügg az álló-ülő életmóddal, a helytelen táplálkozással, a túlsúllyal, higiénés problémákkal, de a szüléssel, rendszeres székrekedéssel is. Az aranyér önmagában nem betegség: fontos része a végbél záró mechanizmusának. Betegséggé akkor válik, ha a csomó megnagyobbodik, a nyálkahártya megnyúlik, panaszok jelentkeznek.

Mi is az aranyér?

2010.06.07. 20:18 :: wpeter

A laikusok és a szakemberek körében a mai napig is vannak félreértelmezett helyzetek.  Az aranyeres betegséggel kapcsolatos terminusokat pontatlanul használják. Ez vezethetett odáig, hogy az Egyesült Államokban 4.4 %-os a betegség előfordulási rátája, míg Angliában ez már 36%-os.
Az aranyér egy érhalmazba befolyó vér elvezetésének elégtelensége miatt jön létre.  Az érgomolyag ennek következtében kitágul, beszakad, a székürítés lefelé mozgató hatására, a kötőszövetes rögzítő elemek lazulása miatt fokozatosan előreesik.   A vénafalak túlfeszülése vérzést eredményez, a keletkezett seben keresztül a területen felülfertőződés, gyulladás jöhet létre.
A Parks féle szalag kollapszusa, elégtelen tartása okozza az állandó lefelé irányuló nyálkahártya csuszamlást.  Ilyen körülmények között az ampulla recti nyálkahártyája állandó jelleggel elfoglalja a canalis analis területét, így az analis nyálkahártya az aranyeres csomókkal együtt distalis irányba helyeződik.  Az analis prolapsus megváltoztatja a vérellátási viszonyokat, ennélfogva vénás visszaáramlási (drainage) nehezítettség alakul ki.
Elhelyezkedésük szerint megkülönböztetünk belső aranyereket, melyek mindig a línea dentata vonala felett, a hengerhámmal borított területen, a laza szerkezetű submucosában találhatók. A línea dentata a végbélnyílástól kb. 2 cm-re helyezkedik el proximalisan, egy válaszvonalat képezve a belső analis csatornát bélelő hengerhám és a külső, sensoros squamosus epithelium  között.  A belső aranyeres csomók hanyatt fekvő helyzetben 3, 7 és 11 óra irányában helyezkednek el. Közöttük, különösen előrehaladt stádiumban kisebb köztes csomók is jelen lehetnek. A külső aranyerek a línea dentatatól distalisan az anoderma, illetve a perianalis bőrfelszín alatt helyezkednek el.  Számos összeköttetés létezik a külső és belső aranyeres érgomolyagok között. Ez a második legjelentősebb kapcsolat a v. portae és a cavalis venás visszafolyási rendszer között.
A klasszifikáció a belső aranyeres csomóknak a nagyságát, és előesésének (prolapsus) súlyosságát osztályozza.  Ez a besorolás nem tükrözi szükségszerűen a beteg panaszainak súlyosságát.  Az elsőfokú nodusok vérezhetnek, de nincsen egyáltalán prolapsus.  A másodfoknál az aranyerek prolabálódnak nyomásfokozódás (székelés) esetén, de spontán visszahúzódnak.  A harmadfokú aranyerek esetében a székeléskor előesett csomók csak manuális repositio segítségével helyezhetőek vissza.  A negyedfok a végső stádium, itt előesett, kizáródott, incarcerált aranyeres csomók vannak.
A betegek panaszai közül a leggyakoribb az aranyeres vérzés, mely  általában friss piros vérzésként jelentkezik, és vagy a toilette papíron vagy a WC kagylóba csöppenve látszik. A prolapsus a préselés során alakul ki és társul egy kellemetlen nyomásérzéssel, fájdalommal.  III-IV. fokban az aranyerek hatására elégtelen lesz az érpárnázottság, mely miatt váladékozást észlelünk, ill. a fokozott irritáció miatt nyálkahártya izzadmány keletkezik.  Ezen nedvek felmarják a perianalis regiót és felelőssé tehetőek a perianalis irritációért vagy a viszketésért.
A IV. fokban az erek strangulálódnak és heves acut fájdalmat okoznak.  A vénás elfolyás akadályozottsága  és az erek acut, gyulladt állapota incarcerációhoz vezet, mely thrombosist és elhalást eredményez.
Ezen tünetek kialakulhatnak vagy rosszabbodhatnak a terhességek alatt, szülést követően, székrekedéses állapot, jelentős testsúly ingadozás során (obesitas) ill. munkahelyi körülmények miatt (tartós állás/ülés).
Az aranyerek vizsgálatakor minden esetben meg kell történnie a rectalis digitalis vizsgálatnak (RDV), ill. az anoscopiának, mely bal oldalfekvő helyzetben történik.  A perianalis bőrterület is komoly diagnosztikus jelentőséggel bír.  A következő elváltozások ismerhetőek fel e terület megtekintésekor: bőrkinövés (skin tag), fissura, fistula, abscessus, polyp vagy rosszindulatú daganat.  Az anoscopia során jól vizsgálható az aranyeres érpárnázottság, mely normálisan a bal oldalsó, a jobb elülső és a jobb hátsó regióban helyezkedik el (3,7,11 óra).  Az aranyerek nagysága, súlyossága, gyulladásos állapota  ill. a vérzés intenzitása megítélésre kerül.
A kezelésnél figyelembe kell venni az aranyerek stádium beosztását ill. a beteg panaszainak súlyosságát.  Fontos elkülöníteni a székeléstől független vagy székelés kapcsán jelentkező végbélvérzést, és gondolni kell colorectalis rák előfordulásának lehetőségére, és annak kizárására.

Szólj hozzá!

Címkék: egészség aranyér aranyér betegség aranyér tünete

A bejegyzés trackback címe:

https://aranyerrol.blog.hu/api/trackback/id/tr412063919

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása