Aranyérről

A konzervatív therápia első lépéseként a diétás és életmódbeli változtatásokat lehet kiemelni.
A rostmennyiség bevitelének növelése és a kellő folyadékbevitel lágyítja a székletet, megelőzi a székrekedést, kialakítja a rendszeres székelést, ezáltal csökkenti a székelési prés alkalmazását.  A fokozott rostbevitel kimutatottan csökkentette a székeléskor jelentkező aranyeres vérzést ill. a székeléssel kapcsolatos discomfort érzés előfordulását belső aranyerekkel rendelkező betegeknél, de nem javít a prolapsus súlyosságán.  A rostbevitel növelése a prolapsussal nem járó aranyerek esetében csökkentette a panaszokat, de kb. 6 hét kell az érezhető eredményig.
Az életmódbeli változtatások megukba foglalják a rendszeres testmozgást, a testsúly optimalizálását, a székelési habitus kialakítását.
Számos készítmény áll a rendelkezésre az aranyér gyógyszeres kezelésére. A kúpok legtöbbször helyi fájdalomcsillapítókat, enyhe érösszehúzókat (astringens), vagy steroidokat tartalmaznak.  Ezen összetevők átmenetileg csökkentik a tüneteket, de mivel alapvetően nem befolyásolják az aranyerek pathomechanizmusát, nem hatnak az analis érpárnázottságra.  Tartós alkalmazásuk anoderma irritációt,  ekcémát okozhat, ill. az összetevők rectalis felszívódása miatt szisztémás mellékhatások is jelentkezhetnek.
A szájon át szedhető készítmények hatóanyagai a vénás tónust javítják,  ill. gátolják a prosztaglandin felszabadulását. Ezen hatások jól kihasználhatók acut aranyeres krízisben ill. haemorroidectomiát követő másodlagos vérzés megelőzésére.

A laikusok és a szakemberek körében a mai napig is vannak félreértelmezett helyzetek.  Az aranyeres betegséggel kapcsolatos terminusokat pontatlanul használják. Ez vezethetett odáig, hogy az Egyesült Államokban 4.4 %-os a betegség előfordulási rátája, míg Angliában ez már 36%-os.
Az aranyér egy érhalmazba befolyó vér elvezetésének elégtelensége miatt jön létre.  Az érgomolyag ennek következtében kitágul, beszakad, a székürítés lefelé mozgató hatására, a kötőszövetes rögzítő elemek lazulása miatt fokozatosan előreesik.   A vénafalak túlfeszülése vérzést eredményez, a keletkezett seben keresztül a területen felülfertőződés, gyulladás jöhet létre.
A Parks féle szalag kollapszusa, elégtelen tartása okozza az állandó lefelé irányuló nyálkahártya csuszamlást.  Ilyen körülmények között az ampulla recti nyálkahártyája állandó jelleggel elfoglalja a canalis analis területét, így az analis nyálkahártya az aranyeres csomókkal együtt distalis irányba helyeződik.  Az analis prolapsus megváltoztatja a vérellátási viszonyokat, ennélfogva vénás visszaáramlási (drainage) nehezítettség alakul ki.
Elhelyezkedésük szerint megkülönböztetünk belső aranyereket, melyek mindig a línea dentata vonala felett, a hengerhámmal borított területen, a laza szerkezetű submucosában találhatók. A línea dentata a végbélnyílástól kb. 2 cm-re helyezkedik el proximalisan, egy válaszvonalat képezve a belső analis csatornát bélelő hengerhám és a külső, sensoros squamosus epithelium  között.  A belső aranyeres csomók hanyatt fekvő helyzetben 3, 7 és 11 óra irányában helyezkednek el. Közöttük, különösen előrehaladt stádiumban kisebb köztes csomók is jelen lehetnek. A külső aranyerek a línea dentatatól distalisan az anoderma, illetve a perianalis bőrfelszín alatt helyezkednek el.  Számos összeköttetés létezik a külső és belső aranyeres érgomolyagok között. Ez a második legjelentősebb kapcsolat a v. portae és a cavalis venás visszafolyási rendszer között.
A klasszifikáció a belső aranyeres csomóknak a nagyságát, és előesésének (prolapsus) súlyosságát osztályozza.  Ez a besorolás nem tükrözi szükségszerűen a beteg panaszainak súlyosságát.  Az elsőfokú nodusok vérezhetnek, de nincsen egyáltalán prolapsus.  A másodfoknál az aranyerek prolabálódnak nyomásfokozódás (székelés) esetén, de spontán visszahúzódnak.  A harmadfokú aranyerek esetében a székeléskor előesett csomók csak manuális repositio segítségével helyezhetőek vissza.  A negyedfok a végső stádium, itt előesett, kizáródott, incarcerált aranyeres csomók vannak.
A betegek panaszai közül a leggyakoribb az aranyeres vérzés, mely  általában friss piros vérzésként jelentkezik, és vagy a toilette papíron vagy a WC kagylóba csöppenve látszik. A prolapsus a préselés során alakul ki és társul egy kellemetlen nyomásérzéssel, fájdalommal.  III-IV. fokban az aranyerek hatására elégtelen lesz az érpárnázottság, mely miatt váladékozást észlelünk, ill. a fokozott irritáció miatt nyálkahártya izzadmány keletkezik.  Ezen nedvek felmarják a perianalis regiót és felelőssé tehetőek a perianalis irritációért vagy a viszketésért.
A IV. fokban az erek strangulálódnak és heves acut fájdalmat okoznak.  A vénás elfolyás akadályozottsága  és az erek acut, gyulladt állapota incarcerációhoz vezet, mely thrombosist és elhalást eredményez.
Ezen tünetek kialakulhatnak vagy rosszabbodhatnak a terhességek alatt, szülést követően, székrekedéses állapot, jelentős testsúly ingadozás során (obesitas) ill. munkahelyi körülmények miatt (tartós állás/ülés).
Az aranyerek vizsgálatakor minden esetben meg kell történnie a rectalis digitalis vizsgálatnak (RDV), ill. az anoscopiának, mely bal oldalfekvő helyzetben történik.  A perianalis bőrterület is komoly diagnosztikus jelentőséggel bír.  A következő elváltozások ismerhetőek fel e terület megtekintésekor: bőrkinövés (skin tag), fissura, fistula, abscessus, polyp vagy rosszindulatú daganat.  Az anoscopia során jól vizsgálható az aranyeres érpárnázottság, mely normálisan a bal oldalsó, a jobb elülső és a jobb hátsó regióban helyezkedik el (3,7,11 óra).  Az aranyerek nagysága, súlyossága, gyulladásos állapota  ill. a vérzés intenzitása megítélésre kerül.
A kezelésnél figyelembe kell venni az aranyerek stádium beosztását ill. a beteg panaszainak súlyosságát.  Fontos elkülöníteni a székeléstől független vagy székelés kapcsán jelentkező végbélvérzést, és gondolni kell colorectalis rák előfordulásának lehetőségére, és annak kizárására.

Tabutéma, amelyről senki nem szeret beszélni, pedig sok embert érint: aranyér. Mit tehetünk, ha már van és hogyan előzhetjük meg?

Majd minden második nő és férfi küzd ilyen problémával. Mégis, a legtöbben orvosuknak sem vallják be, hogy aranyerük van. Civilizációs népbetegségről van szó, mellyel sokan csak végső esetben keresik fel az orvost. 

Mi az aranyér?
Az aranyerek a végbél utolsó szakaszának visszeres csomói. Aranyér betetegségről akkor beszélünk, ha ezek a párnák megduzzadnak, előesnek. Vannak belső és külső aranyeres csomók.

Hogyan keletkezik?
Az aranyérbetegség civilizációs betegség. Kialakulásában több tényezőnek van szerepe. Sajnos ezek mindegyike nehezen küszöbölhető ki mai rohanó életünkből.
Az egyik legfontosabb a helytelen táplálkozás: kevés növényi rostot fogyasztunk. Étrendünk nem tartalmaz elég  teljes kiőrlésű lisztből készült pékárút, nyers zöldséget, műzlit. Nem iszunk elég folyadékot: egy felnőtt embernek 2-3 l folyadék bevitelére lenne szüksége naponta.
Keveset mozgunk. Az ülőmunkát végző, járművet vezető, nehéz súlyokat emelőknek időt kellene szakítaniuk könnyed, ritmusos mozgásokra.
A túlsúly a nyugati társadalmakat súlytó nagy probléma, mely más betegségek mellett az aranyerességnek is az egyik oka. 
Nem betegség viszont a terhesség, mely a magzat növekedése során gyorsan kialakuló súlygyarapodással szintén előidézheti a fenti állapotot.
Utoljára említjük az örökletes faktorokat: akinek a családjában előfordul ez az állapot, annál nagyobb esély van a betegség kialakulására.

Mit tehetünk a betegség megelőzése érdekében?
A fent felsoroltakból következik: minden, amit a szakemberek  javasolnak„ amikor manapság „egészséges életmód”-ról beszélnek segít az aranyér betegség megelőzésében: Vigyázzunk a testsúlyunkra! Ügyeljünk arra, hogy táplálékunk bőségesen tartalmazzon növényi rostot, folyadékot! Sportoljunk rendszeresen, végezzünk ritmusos  mozgásokat! Kevés időt töltsünk a WC-n, ügyeljünk személyes higiénénkre! Kezdeti tünetek jelentkezésekor keressük fel családorvosunkat vagy proktológus (a végbél betegségeivel foglakozó) szakorvost.

Milyen tünetek esetében keressünk fel orvost?
A székletben vagy toalett papíron mutatkozó vérnyom sokszor az első tünet. Gyakori panasz a végbéltáji kitüremkedés, viszketés, fájdalom is

Milyen lehetőségek vannak a kezelésre?
Az időben diagnosztizált aranyereket legtöbbször nem szükséges műtéti úton kezelni. A leggyakrabban alkalmazott módszer a gumigyűrűs leszorítás, mely ambulánsan végezhető, nem megterhelő, gyakorlatilag fájdalmatlan eljárás. Más ambuláns módszerek az infravörös koaguláció és a szkleroterápia.
Előrehaladott stádiumban különböző műtéti megoldások jönnek szóba, de ezek egy része már „egynapos sebészet” keretében is elvégezhető, kis megterhelést jelentő technika.